A montserrati kolostor: Fekete Madonna, fiúkórus és hogyan juss el Barcelonából

Budapestről nagyjából két és fél óra repülés Barcelona, és onnan még egy vonatút választ el attól a hegytől, amelyik úgy néz ki, mintha óriási kőujjakból rakták volna össze. A montserrati kolostor bencés apátság és zarándokhely egyszerre, Barcelonától 48 kilométerre északnyugatra. Ebben a cikkben végigvesszük, mit érdemes keresni a bazilikában, hogyan lehet a Fekete Madonna, vagyis a La Moreneta közelébe jutni, mikor énekel a montserrati fiúkórus (Escolania) és miért kell rá előre helyet foglalni, mi történt az apátsággal 1025 óta, hová visz a két sikló, milyen a Sant Jeroni csúcsára vezető túraútvonal, és a végén azt is, hogyan jutunk fel Barcelonából.

Mi a montserrati kolostor, és miért jár ide egész Katalónia

A Montserrat katalánul „fűrészelt hegyet” jelent, és a név pontos: a masszívumot alkotó konglomerátum évmilliókon át mállott tornyokká, kúpokká és gerincekké, amelyek között fenyők és bokrok kapaszkodnak. A kolostor nagyjából a lejtő felénél áll, egy sziklapárkányon, ahová józan ésszel senki nem építene még egy fészert sem.

Bencés szerzetesközösség él itt, ma nagyjából hetvenen. Nem skanzen tehát, hanem működő apátság a maga ritmusával: reggeli dicséret, mise, vesperás. A látogató vendégként mozog benne, aki két szertartás között érkezett, és ez meg is látszik a hangulaton. Az egyik pillanatban egy csoport hömpölyög el mellettünk esernyő után, öt perccel később megszólal a harang, kimegy a tömeg, és a bazilikában akkora a csend, hogy a saját lépteinket halljuk.

A katalánoknak a hegy az apátsággal együtt sokkal több egy templomnál. A montserrati Szűzanya Szent György mellett Katalónia társvédőszentje, a kolostor pedig a 20. század folyamán végig azok közé a helyek közé tartozott, ahol a katalán identitás akkor is megkapaszkodott, amikor a hatalom nem nézte jó szemmel. Amikor ma egy katalán család feljön ide kereszteltetni, vagy gyalogos zarándoklatra indul, az nem turistáknak szánt folklór.

Magyar szemmel a legkézenfekvőbb párhuzam Pannonhalma: az is bencés főapátság, az is dombtetőn ül, és ott is együtt van a működő szerzetesi élet a látogatóforgalommal. A méret és a nyüzsgés viszont más nagyságrend. Montserratra évente turistabuszok tucatjai kanyarodnak fel, és a hegy nyáron déltájban leginkább egy nagyon szép, nagyon zsúfolt sziklavárosra hasonlít.

A montserrati Fekete Madonna (La Moreneta): miért fekete és hogyan juthatunk a közelébe

A látogatók többsége miatta jön, még ha ezt kevesen mondják ki. A La Moreneta, vagyis a „barnácska”, fából faragott Mária-szobor a gyermek Jézussal az ölében, 95 centiméter magas, és a 12. század végére keltezik. Aranyozott fülkében ül, magasan a főoltár fölött, jobb kezét előrenyújtja, a tenyerében gömbbel.

A szobor kora és eredete

A szobor román stílusú, és nagy valószínűséggel katalán műhelyben készült a 12. század végén, vagyis jóval az apátság 1025-ös alapítása után. A mai formáját évszázadnyi átalakítás adta: többször javították, átfestették és kiegészítették. XIII. Leó pápa 1881. szeptember 11-én kanonikusan megkoronázta, a montserrati Szűzanya pedig Szent György (katalánul Sant Jordi) mellett Katalónia társvédőszentje lett.

A legenda, amelyet fent minden idegenvezető elmond, a szobor megtalálását a kolostor alatti lejtőn nyíló barlanghoz köti: pásztorok fedezték volna fel, akiket fény és ének vezetett a sziklához. A fa kormeghatározásával ez történetileg nem fér össze, a zarándokhelyek viszont nem a datálás szerint működnek, és a Santa Cova-barlang máig önálló zarándokút célja.

Miért sötétedett el

A válasz unalmasabb, mint várnánk, és pont ettől érdekes. A szobor eredetileg nem volt fekete. Fokozatosan sötétedett el, vagy az előtte évszázadokon át égő gyertyák füstjétől, vagy a fa felületén lévő lakk kémiai reakciójától és öregedésétől. Amikor pedig már sötét volt, a restaurátorok a későbbi javításoknál szándékosan feketére festették, utoljára a 19. század fordulóján, mert addigra a fekete arc lett az, amit az emberek Montserrattól elvártak.

Másképp fogalmazva: a sötét szín balesetként indult, és védjegyként végezte. Európában több hasonló fekete madonna van, és a legtöbbjüknél ugyanez a történet ismétlődik.

Csodák: mit lehet dokumentálni és mit nem

Ezen a ponton érdemes óvatosnak lenni. Montserraton nincs olyan hitelesített csodaregiszter, mint amilyet a lourdes-i szentély vezet orvosi bizottsággal és nyilvános aktákkal. Ami dokumentálható, az a megtalálás legendája, az 1881. szeptember 11-i koronázás és az a szokás, hogy a látogatók megérintik a Madonna kezében tartott gömböt. A konkrét gyógyulástörténetek a helyi hagyomány részei, nem egyházi vizsgálat eredményei, úgyhogy a cikkben sem soroljuk fel őket.

Sorban állás a camarínnál

A szoborhoz nem a főhajón át vezet az út, hanem a homlokzattól jobbra nyíló oldalbejáraton. Onnan lépcső és mozaikokkal, kővel díszített folyosó visz fel a camarínba, az oltár mögötti kis kamrába, ahol a szobor hátulról közelíthető meg. A sor lassan kúszik, és ez sajátos élmény: túrabakancsos hátizsákosok között rózsafüzéres asszonyok és osztálykirándulások állnak, mindenki csendben, mert egy szinttel lejjebb éppen mise van.

Fent pár másodpercünk van. A látogatók megérintik a gömböt, amelyet a Madonna a jobb kezében tart, és amely egyedüliként áll ki a védőüvegből, megállnak egy pillanatra, aztán mennek tovább. Utána a folyosó a hajó fölötti erkélyre vezet ki, ahonnan az egész együttes legjobb rálátása nyílik a bazilikára. Aki a padban akar ülni, az megteheti, a szoborhoz viszont máshol vezet az út, és külön kell sorba állni.

A montserrati fiúkórus (Escolania): mikor énekel és miért kell előre foglalni

Az Escolania de Montserrat az apátság mellett működő fiúkórus, és Európa legrégebbi kórusai közé tartozik. A fiúk itt is laknak és itt is tanulnak, tehát nem szakkörről van szó, hanem bentlakásos iskoláról, amelynek a zene a fő tantárgya. A fellépés néhány percig tart, és önmagában megéri az egész utat. Magyarországon a kórus többször járt, Szegeden, Debrecenben és a budai Mátyás-templomban is énekelt, úgyhogy sokaknak ismerősen cseng a neve.

Az éneklés a bazilikában zajlik, általában a Salve Regina és a Virolai hangzik el. Utóbbi a montserrati Szűzanya himnusza, olyan darab, amelynél a katalánok felállnak. A hajóba ilyenkor annyi ember zsúfolódik be, amennyi befér, és amikor az első hangok visszaverődnek a boltozatról, a turistazsivaj egy másodperc alatt elhallgat. Gyerekhangokat hallunk, semmi mást.

Mikor énekel az Escolania

Az időpontokat indulás előtt mindig ellenőrizzük, mert a liturgikus naptár szerint változnak. Jelenleg ez a beosztás érvényes:

Helyfoglalás és nyári szünet

A helyfoglalás kötelező. Enélkül sem a hétköznapi Salve Reginára és Virolaira, sem a vasárnapi konventmisére nem lehet biztosra menni. A foglalás a kórus honlapján keresztül történik és ingyenes, a férőhely viszont korlátozott, úgyhogy hétvégén és főszezonban előre elfogynak a helyek. Intézzük el még otthonról, ne a vonaton.

A másik dolog, amin sok látogató elcsúszik, a szünet. 2026-ban a kórusnak augusztus 1. és 26. között nyári szünete van, és augusztus 27-én tér vissza. Aki tehát augusztus első három hetében jön Barcelonába, az a hegyet és a szobrot látni fogja, az Escolaniát viszont nem hallja.

A Santa Maria-bazilika: mire figyeljünk odabent

A bazilikába egy Atri nevű, téglalap alakú udvaron át lehet bejutni, amelyet három oldalról árkádok zárnak le. Apróságnak hangzik, pedig ez a legjobb hely arra, hogy megálljunk egy pillanatra, mielőtt beszippant az embertömeg: felnézni a tetők fölé magasodó sziklákra, és hagyni, hogy az éppen érkező csoport elvonuljon.

Maga a templom alapjaiban késő gótikus, a 19. és a 20. században viszont gazdagon átdíszítették, mert a napóleoni pusztítás után gyakorlatilag újra kellett rakni. A hajó egyetlen, hosszú és sötét, oldalkápolnákkal és olyan boltozattal, amelyre érdemes néhány percig felnézni. A legerősebb mégis az előre irányuló látvány: a főoltár, fölötte az üvegezett fülke, benne a megvilágított szoborral, amely felé az egész tér mutat. Kicsi, és mégis belőle jön a templom minden feszültsége.

Érdemes megnézni az oldalkápolnákat, amelyeken a látogatók többsége átsuhan a szobor felé menet, a hajó tengelyében függő domborított lámpákat és az orgonát, amelyen a szertartásokon játszanak. És főleg érdemes leülni egy padba, és három-négy percig elnézni a nyüzsgést. A bazilika egyszerre viselkedik pályaudvarként és katedrálisként, és ez az ellentmondás talán a legőszintébb tulajdonsága.

Az apátság története: 1025-től Napóleonon át az újjáépítésig

Remeték már jóval azelőtt éltek a lejtő barlangjaiban, hogy itt bármi falazott épült volna. Maga a Santa Maria de Montserrat bencés apátság 1025-ben jött létre, és fokozatosan saját vonzerővel bíró zarándokhellyé nőtt: a középkorban egész Katalóniából érkeztek ide körmenetek, az apátság gazdagodott az adományokból, könyvtárat és zenei hagyományt épített, ez utóbbiból nőtt ki később az Escolania.

A törést a félszigeti háború hozta. Napóleon csapatai 1811-ben és 1812-ben kifosztották és lerombolták a kolostort, a szerzetesek szétszéledtek, az együttesből rom maradt. Nem sokkal később jött a spanyolországi szerzetesrendek feloszlatása is, így az apátságban évtizedekig nem élt senki. Amit ma Montserraton látunk, annak nagy része ezért fiatalabb, mint amilyennek az épületek látszanak: az újjáépítés végighúzódott a 19. századon, és egyes részek csak a 20. században készültek el.

Éppen ezért áll itt egymás mellett gótikus falazat és modern toldás, és ezért hat az egész inkább kis hegyi városnak, mint egy darabból faragott kolostornak. Van itt bazilika, múzeum, zarándokszállás, likőrt és sajtot áruló bolt, étterem és információs iroda. A szerzetesek abban a részben élnek, ahová nem lehet bemenni.

Kilátópontok a Montserrat-hegyen: hová menjünk a legjobb látványért

A leggyakoribb hiba, hogy a látogató belülről végigjárja a kolostort, és hazamegy. Pedig a legjobb, amit a hegy kínál, az az apátságra kívülről, alulról vagy felülről nyíló látvány, amikor végre leesik, milyen lehetetlenül kapaszkodik meg az egész abban a sziklában. Kilátópontból több is van, és leginkább abban különböznek, mennyi időt kell beléjük fektetni.

Creu de Sant Miquel, Szent Mihály keresztje

Klasszikus, és messze ez adja a legjobb ráfordítás-eredmény arányt. A Creu de Sant Miquel lépcsőzetes kőtalapzaton álló kovácsoltvas kereszt, egy szakadék fölötti kilátóteraszon, a Sant Miquel-kápolnától nem messze. A mai keresztet a jubileumi ünnepségeken, 1931-ben állították, és egy régebbi, egyszerűbbet váltott.

Az odavezető ösvény a kolostor alatt fut, és szinte nincs rajta szintkülönbség, tehát abban a cipőben is végigjárható, amelyben érkeztünk. A jutalom a képeslapon látott kép: az egész kolostor ott van alattunk a környező sziklatornyokkal, és jó látási viszonyok mellett a Pireneusoktól a Llobregat torkolatáig ellátni. Ha csak két óránk van a hegyen, és egyetlen sétára jut idő, ide jöjjünk.

Pla de les Taràntules és a Sant Joan sikló felső állomása

Aki nem akar sehová sem gyalogolni, és nem bánja a jegyárat, az a Sant Joan siklóval felmehet a Pla de les Taràntules nevű teraszra. A felső állomás az üzemeltető szerint csaknem ezer méter magasan van, és közvetlenül mellette kilátóplató néz az apátságra, a katalán síkságra, tiszta időben pedig a Pireneusokra. Ez az egyetlen kilátó a hegyen, ahová gyaloglás nélkül el lehet jutni.

Az állomás körül ráadásul rövid körutak vezetnek a remetelakokhoz és további kilátópontokhoz, amelyeket egy óra alatt be lehet járni anélkül, hogy a csúcs felé indulnánk.

Camí dels Degotalls, séta a sziklafalak alatt szobrok mellett

A Camí dels Degotalls a hegy legkényelmesebb útvonala. A hivatalos leírás 50 percet és 3,2 kilométert ad neki, szinte végig sík, és olyan sziklafalak alatt fut, amelyekből szivárog a víz, innen a neve is.

Igazán érdekessé viszont az teszi, ami mellette sorakozik: katalán közéleti alakoknak szentelt emlékművek és kerámiaképek, köztük Jacint Verdaguer és Joan Maragall költőknek vagy Pompeu Fabra nyelvésznek. Félig séta, félig galéria, és ez az egyetlen útvonal Montserraton, amelyre olyan társat is el lehet vinni, aki utálja a hegyet.

Sant Jeroni, a legmagasabb pont

A legmagasabb és legnehezebb kilátó a Sant Jeroni csúcsa 1236 méteren. Lentebb külön fejezetet szentelünk neki, mert ez fél napos program, nem egy ebéd és az indulás közé beszúrt kitérő.

A Sant Joan és a Santa Cova sikló: két pálya közvetlenül a kolostornál

A látogatók többsége nem is sejti, hogy a hegyi utazás nem ér véget azzal, hogy feljutottunk a kolostorhoz. Az apátság előtti térről két sikló indul, és mindkettő máshová visz. Ezeknek semmi közük a Barcelonából érkező közlekedéshez: hegyi, sínen futó pályák a területen belül. Aki otthonról ismeri a budavári siklót, annak nem kell magyarázni, mit érez az ember egy ilyen kocsiban, csak itt jóval hosszabb és jóval meredekebb a pálya.

A Sant Joan sikló meredeken emelkedik a kolostor fölé, felső állomása az üzemeltető szerint csaknem ezer méteren áll. Az út hét percig tart, a legmeredekebb szakaszon a pálya lejtése 65,5 százalék, tehát tényleg olyan érzés, mintha hátradöntött karosszékben ülnénk. A felső állomás neve Pla de les Taràntules, mellette kilátóterasz, ahonnan úgy látunk rá az apátság tetőire, mintha repülőgépből néznénk, és főleg ez a kiindulópontja minden nehézségi fokozatú túraútvonalnak, a Sant Jeronira vezetőnek is. Az állomás épületében működik a Centre de Natura, kis kiállítás a hegy geológiájáról, éghajlatáról, növényeiről és állatairól. Aki sehová sem akar elindulni, felmegy, körbejárja az állomás körüli kört, és visszajön. Ennyiért is megéri megvenni a jegyet.

A Santa Cova sikló ezzel szemben lefelé megy, a lejtőn ahhoz a ponthoz, ahonnan gyalog folytatódik az út a zarándokbarlanghoz. Meredeken ereszkedik, és rövid az út. A felső állomása azon a kis téren áll, ahol a Monumentális rózsafüzér kezdődik, vagyis az a szoborsor, amely a barlanghoz vezető ösvényt kíséri. A pálya 1929 óta üzemel, bár az eredetit a 2000. júniusi viharok után ki kellett cserélni.

Santa Cova: az út a barlanghoz, ahol a legenda szerint a szobor feküdt

A Santa Cova, vagyis Szent Barlang az a hely, ahol a legenda szerint megtalálták a La Morenetát. Faragott ösvény vezet oda a lejtő peremén, részben a sziklába vésve, kilátással a Llobregat völgyére. Útközben a rózsafüzér titkait ábrázoló szoborcsoportok mellett haladunk el, amelyeket a 19. és 20. század fordulóján katalán szobrászok és építészek jegyeztek, vagyis egyben kis szabadtéri galéria is.

Maga a kápolna egy sziklaeresz alá épült, és kisebb, mint amire számítunk. Nála érdekesebb az odavezető út: széles, jól karbantartott, alig van rajta szintkülönbség, és gyerekkel is végigjárható. A kolostorudvar zsivaja után itt hirtelen a szelet és a varjakat hallani. A Szent Barlang nagyjából 10:30 és 17:00 között tart nyitva, amit érdemes tudni, ha késő délután indulnánk el.

Sant Jeroni: túraútvonal a hegy legmagasabb pontjára

A Sant Jeroni 1236 méter magas, és a masszívum legmagasabb pontja. Egyben ez az egyetlen része a látogatásnak, ahol Montserrat igazi heggyé válik, nem pedig boltos zarándokterület marad.

A leggyakoribb változat a Sant Joan sikló felső állomásától indul. Onnan jelzett út vezet a gerincen, erdős szakaszok váltakoznak a sziklatornyok közötti nyílt részekkel, a végén pedig sziklába vésett lépcsősor visz fel a csúcs kis platójára. Aki nem akar siklóval menni, gyalog is elindulhat egyenesen a kolostortól, csak számoljon rá jókora emelkedőt.

Fent korlát, tájoló tábla és olyan kilátás vár, amihez Barcelona környékén nincs fogható. Jó látási viszonyok mellett az egész katalán síkságon át a tengerig ellátni, a másik irányba pedig a Pireneusokig. Rossz időben viszont tejfehérségben állunk, és a szakadékokból hallatszó szelet halljuk, aminek szintén megvan a maga varázsa.

Amire a túraútvonalakon figyeljünk

• Idő. A feljutásra és a visszaútra szánjunk fél napot. Aki délben érkezik, meghallgatja az Escolaniát, és utána indul a csúcsra, az kora estére ér le.
• Víz. Az útvonalon nincs hol vásárolni. Lent a kolostornál töltsük fel a készletet, nyáron többel, mint amennyi ésszerűnek tűnik.
• Cipő. Az út köves, a felső szakaszon sziklalépcsőkön kell mászni. Szandálban is látni embereket, de nem ajánljuk.
• Időjárás. A hegyen hidegebb és sokkal szelesebb van, mint lent Barcelonában, nyáron is. Egy vékony kabát olyan napon is jól jön, amikor a városban negyven fokot mérnek.
• Rövidebb változatok. A Sant Joan állomástól remetelakokhoz és kilátókhoz vezető körutak is indulnak, amelyek egy óra alatt teljesíthetők, és nem kell hozzájuk a csúcsig menni.

A Serra de Montserrat természeti park és a jelzett útvonalak

Az egész hegy védett terület. A Parc Natural de la Muntanya de Montserrat 1987. január 29-i rendelettel jött létre, 3630 hektáros, ebből 1981 hektár szigorúbb természeti rezervátum, és mindezt még egy 4039 hektáros védőövezet veszi körül. A park négy település határába nyúlik: El Bruc, Collbató, Monistrol de Montserrat és Marganell.

Ez nem csak pecsét a térképen. 1250 növényfaj él itt, a tölgy- és fenyőerdőktől a tiszafákon át azokig a fajokig, amelyek a csupasz sziklán kapaszkodnak meg, és megtalálható errefelé az örvös galamb, a rigó, a sólyom, a mókus, a vadkecske, a vaddisznó és a szalamandra is. A fejünk fölött egészen hétköznapi módon kering egy ragadozó madár, miközben kétszáz méterrel lejjebb egy csoport fényképezkedik a kolostor előtt.

Az útvonalak jól jelzettek, a hivatalos leírások ezeket az időket adják:

Az időket tiszta, lendületes gyaloglásként értsük, fotózás és uzsonna nélkül. Gyerekkel vagy fényképezőgéppel nyugodtan számoljunk a felével többet.

Museu de Montserrat: Caravaggio és a katalán modernek

A múzeum szokta elsőként kiesni a programból, és ez kár. A Museu de Montserrat ugyanis nem kolostori vitrin miseruhákkal, hanem teljes értékű képtár, amely Barcelonában is megállná a helyét önmagában. A gyűjtemény hét egységre oszlik: ókori régészet, régi festészet, modern festészet, avantgárd, szobrok, rajzok és a Phos Hilaron részleg.

A régi festészetben Caravaggio lóg a falon, mellette El Greco, Pedro Berruguete, Sassoferrato és Giambattista Tiepolo. A modern rész katalán klasszikus: Ramon Casas, Santiago Rusiñol, Isidre Nonell, Joaquim Mir, Anglada-Camarasa, Joaquim Torres-Garcia és Picasso. Ehhez jönnek az impresszionisták, Claude Monet, Alfred Sisley és Camille Pissarro, valamint egy önálló egyiptomi gyűjtemény.

A belépő a múzeum tájékoztatása szerint felnőtteknek 12 euró (nagyjából 4740 forint), diákoknak, nyugdíjasoknak és húsz fő fölötti csoportoknak 10 euró (kb. 3950 forint), 8 és 16 év közötti gyerekeknek 6 euró (kb. 2370 forint). Csak az időszaki kiállításokra 3,50 euró a jegy (kb. 1380 forint), április 27-én, a montserrati Szűzanya ünnepén pedig ingyenes a belépés.

Nyitvatartás és belépők a helyszínen

A kolostor területe nem egyetlen épület egyetlen pénztárral, hanem több üzem, és mindegyiknek saját órarendje van. Ezek azok, amelyek a legtöbb látogatót érdeklik:

Az időpontok a cikk megjelenésekor érvényesek, és szezononként, illetve a liturgikus naptár szerint változnak, úgyhogy indulás előtt kattintsunk rá a hivatalos oldalra, amelyet lent a források között megadunk.

A belépő tételenként működik: magáért a bazilikáért, a múzeumért, az audiovizuális kiállításért, a siklókért és a vezetett látogatásokért külön kell fizetni, az árak pedig szezononként változnak, ezért itt szándékosan nem soroljuk fel őket. Jegyet a helyszínen az információs irodánál vagy előre a hivatalos webshopban lehet venni. Aki egész napra jön, és fent több szolgáltatást is igénybe venne, annak érdemes elgondolkodnia a kombinált jegyen, amelyről lentebb, a közlekedésnél írunk.

Hol együnk és hol aludjunk a hegyen

A bazilika körüli terület kis városként működik, tehát éhen nem maradunk. Az árak viszont ennek megfelelőek, mert a konkurencia nulla, és mindent fel kell ide szállítani.

Étterem, büfé, kávézó

Fent található az Abat Cisneros hostal étterme, amely hagyományos katalán konyhát visz, és a vacsorát büféasztalról adja. Két terme van, a Sala de Pedra és a Sala Rosa, ebédre pedig érdemes előre asztalt foglalni. Gyorsabb és olcsóbb változat a Restaurant Montserrat, az önkiszolgáló Buffet Montserrat, a La Cafeteria és a téren álló Bar de la Plaça.

Klasszikus élelmiszerboltra ne számítsunk, ez nem falu ábécével. Aki spórolni akar, hozzon magával elemózsiát Barcelonából vagy Monistrolból. Főleg akkor, ha túrázni indul, mert a Sant Jeroni felé és a Santa Cova felé vezető úton semmit nem lehet vásárolni.

Helyi termelői piac a bejáratnál

A legjobb kaja idefent nem étteremben van, hanem kint. A terület bejáratánál napi piac működik, ahol a hegy alatti falvak lakói árulnak, és a vidék jellegzetes termékeit kínálják: mézet, matót, vagyis friss túrót, sajtokat és fügés kenyeret. A mató mézzel katalán desszert, és pontosan itt lehet a legjobban megkóstolni.

A kolostor boltjaiban ehhez gyógynövényes likőröket és coques nevű lepényeket is árulnak, vagyis olyan dolgokat, amelyeket a szerzetesek történelmileg maguk készítettek, mellette pedig kerámiát, az Escolania felvételeit és az apátsági kiadó könyveit.

Szállás közvetlenül a kolostornál

Szerintünk ez az egész Montserrat legalulértékeltebb tippje. Aki fent alszik, szinte magának kapja a hegyet, mert az egynapos látogatók az utolsó járatokkal elmennek, reggel pedig csak tíz óra körül érkeznek meg az újak. Közben nyugodtan be lehet járni a területet, nézni, ahogy a szakadékokban megül a köd, és sorban állás nélkül elmenni a reggeli szertartásra.

Az apátság három lehetőséget üzemeltet, mindegyiket más pénztárcához:

• Hostal Abat Cisneros Montserrat, háromcsillagos szálló történelmi épületben, közvetlenül a kolostor mellett. A nevére figyeljünk: sokan „Abat Cisneros hotelnek” hívják, hivatalosan viszont hostal.
• Cel·les Abat Marcet, teljesen felszerelt, konyhás apartmanok. Ez a legésszerűbb választás családoknak és mindenkinek, aki főzne, és nem akar napi háromszor éttermet fizetni.
• Alberg Abat Oliba, turistaszállás egyedül utazóknak, családoknak és csoportoknak, vagyis a legolcsóbb változat.

Monistrol de Montserrat: a városka a hegy alatt

A hegy alatt, a Llobregat völgyében fekszik Monistrol de Montserrat, nagyjából 3250 lakosú városka 161 méteres tengerszint feletti magasságban. A legtöbben csak névként ismerik a jegyükről, mert innen indul a Cremallera fogaskerekű. És a legtöbben ezért el is robognak mellette anélkül, hogy bármit látnának belőle, ami egy kétórás Escolania-várakozás mellett elég kár.

Mi van ott? Mindenekelőtt a Llobregat fölötti híd, amelyet a 14. században fejeztek be Jaume de Vivers perjel idején, tehát olyan építmény, amely idősebb annál, mint amit fent a kolostorban látunk, hiszen azt Napóleon szétverte, és újra kellett építeni. A híd mellett áll a Palau Prioral, az ugyanabból a korból való perjeli palota, a városka fölött pedig a Sant Pere plébániatemplom. Az utcák szűkek, meredekek és teljesen turistamentesek.

Három gyakorlati ok is szól amellett, hogy megálljunk itt:

• Ingyenes parkolás. A fogaskerekű állomásánál 900 férőhelyes ingyenes parkoló van autóknak és buszoknak is. Fent a kolostornál fizetni kell, és szezonban délelőtt elfogynak a helyek.
• Normál árú étkezés. A városkában szokásos katalán vendéglőkben lehet enni, nem olyan üzemben, amelynek monopóliuma van az egész hegyre. Aki egész napra jön, itt reggelizhet, vagy vacsorázhat a lejövetel után.
• Nyugalom. Amíg fent a padban lévő helyért megy a küzdelem, itt lent le lehet ülni a főtérre, és alulról nézni a hegyet. Egyébként ez az egyetlen szög, ahonnan tényleg felfogjuk, milyen magasan van az a kolostor.

Mit nézzünk meg a környéken, ha autóval jövünk

A montserrati kolostor egynapos kirándulásként is kipipálható, este pedig vissza Barcelonába. Akinek viszont autója van, meg tudja hosszabbítani a napot, és összekötheti a hegyet olyasmivel, ahová tömegközlekedéssel körülményes eljutni. Az alábbi távolságok közúton, a kolostortól értendők:

Manresa van a legközelebb, és ez a leglogikusabb, mert arrafelé esik az az út, amely Montserrattól észak felé folytatódik. A várost a Santa Maria de la Seu társaskáptalani bazilika uralja, amelynek építése 1328-ban kezdődött, ezenkívül van középkori hídja, a Pont Vell, és ott a Szent Ignác-barlang, ahol Loyolai Szent Ignác a Lelkigyakorlatokat írta.

Colònia Güell mindenkinek öröm, aki Barcelonában beleszeretett Gaudíba. A kripta, amelyet az építész a Santa Coloma de Cervelló-i munkáskolónián épített, szerkezeti megoldások próbaterepe volt, amelyeket később a Sagrada Famílián használt. 2005 óta az UNESCO listáján szerepel, és a barcelonai tömeg töredéke jár ide.

A Penedès pedig klasszikus párosítás: egy sziklák között eltöltött nap után egy pincészet cavakóstolóval pont az, amire vágyunk. Csak kérem, ne a volán mögött. Aki még északabbra megy, hozzáveheti Cardonát a várral és a sóhegy föld alatti tárnáival, amelyekben már a rómaiak is bányásztak.

Hogyan jutunk el Barcelonából a montserrati kolostorhoz: vonattal, fogaskerekűvel és kabinos felvonóval

Budapestről Barcelonába a Wizz Air és a Ryanair is repül, a menetidő nagyjából két és fél óra. Onnantól a kirándulás egyetlen vasútvonalon lóg, és nem kell hozzá sem autó, sem idegenvezető.

A kiindulópont a Plaça d’Espanya, ahol a Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya (FGC) saját földalatti állomást üzemeltet, a metrótól elkülönítve. Ne Montserrat feliratú táblát keressünk: az FGC jelzéseit kövessük, majd a Manresa irányába induló peront. A vonal neve Llobregat–Anoia, a menetrendekben R5 jelzéssel szerepel. A vonatok óránként járnak, ami kényelmesen hangzik, de azt is jelenti, hogy ha lekéssük az egyiket, elment egy óra.

Az üzemeltető a teljes menetidőt nagyjából 90 percben adja meg: 60 perc vonat, plusz 20 perc fogaskerekű az átszállással együtt. Ez azonban a vonatra szállástól a fenti kiszállásig tart. Adjuk hozzá a Plaça d’Espanyáig tartó utat, a peron megkeresését és a várakozást. Egy irányra érdemes kerek két órát szánni a szállás ajtajától.

A vonat két különböző állomáson áll meg, és attól függően, hol szállunk le, mással megyünk fel:

• Montserrat-Aeri a kabinos felvonó alatti megálló. Leszállunk, átsétálunk az alsó állomáshoz, és öt perc múlva fent vagyunk.
• Monistrol de Montserrat egy megállóval odébb van, innen indul a Cremallera fogaskerekű, amely egészen a kolostorig visz fel.

A Cremallera fogaskerekű

A Cremallera de Montserrat fogaskerekű vasút a Monistrol de Montserrat állomásról, pontosabban a városka mögötti Monistrol-Vila peronjáról indul. A pálya 5 kilométer hosszú, a szerelvény 550 méter szintkülönbséget mászik meg, a menetidő 15 perc, és a szerelvények Monistrol-Viláról 20 percenként indulnak, tehát nem kell bonyolultan tervezni.

Az első kilométer sima pálya, utána a szerelvény beleharap a fogasba, és láthatóan megdől. A többi részen a sziklafal mellett és fenyők között megyünk, kilátással lefelé a völgyre és felfelé a sziklatornyokra. A forgalmat egykor leállították, és csak 2003-ban indult újra, így a kocsik modernek, üvegezettek és légkondicionáltak. Aki ismeri a budai fogaskerekűt, annak ismerős lesz az elv, csak a látvány egészen más ligában játszik.

A fogaskerekű a biztos pont. Nem leng, nem zavarja a szél, és be lehet szállni rá babakocsival, nagy hátizsákkal vagy olyan nagymamával is, aki nem szereti a magasságot. Aki autóval jön, még egy dolgot értékel majd: az állomásnál 900 férőhelyes ingyenes parkoló van személyautóknak és buszoknak.

Az Aeri kabinos felvonó

Az Aeri de Montserrat a völgy fölött függő kabinos felvonó (magyarul sokan libegőként keresik), amely a saját Montserrat-Aeri megállójából indul, és öt perc alatt visz fel. Ez a leggyorsabb és egyben a legélményszerűbb változat: a kabin elszakad a sziklától, alattunk pedig nem marad más, csak a fenyves és a folyó. 1930 óta jár a völgy fölött.

Két hátulütője van. A kabinok kisebbek, tehát csúcsidőben várni kell a következő fordulóra, az üzem pedig érzékeny az időjárásra. Erős szélben vagy zivatarban korlátozzák, mi pedig ott állunk lent a jeggyel a kezünkben. Aki fél a magasságtól, eleve döntsön a fogaskerekű mellett.

Autóval és busszal

Autóval fel lehet hajtani egészen a kolostorig, ahol fizetős parkoló van. A távolság Barcelonából 48 kilométer, csúcsidőn kívül nagyjából egy óra. Főszezonban viszont a fenti parkoló délelőtt megtelik, az utolsó kilométerek szerpentinen vezetnek, és ha nincs hely, le kell jönni, és kezdhetjük elölről. Ésszerűbb ezért lent hagyni az autót a monistroli állomásnál, ahol ingyenes a parkolás, és fogaskerekűvel felmenni.

Buszjárat létezik, de az időpontjai gyakrabban változnak, mint a vonatéi, tehát a szolgáltatónál való ellenőrzés nélkül nem érdemes rá egész napot építeni. Aki egyáltalán nem akar szervezéssel foglalkozni, választhat szervezett kirándulást Barcelonából, csak a kényelemért fizet, és elveszíti a szabadságot, hogy akkor jöjjön el, amikor akar.

Jegyek: Trans Montserrat és Tot Montserrat

Lehet külön-külön is jegyet venni, de abból gyorsan négy-hat tranzakció lesz egy nap alatt. Ezért árul a szolgáltató két kombinált jegyet, amelyek az oda-vissza utat és a fenti szolgáltatásokat is fedezik.

Az árakat az üzemeltető „-tól” jelöléssel adja meg, mert szezon és a választott tartalom szerint változnak. Alsó határként kezeljük őket, ne fix összegként. A forintos átszámítás 395 forintos euróárfolyammal készült, ami a magyar utazók kedvenc bosszúsága: pár hét alatt is elmozdulhat, úgyhogy induláskor nézzük meg az aktuális kurzust.

Egyszerű szabály: a Trans Montserrat akkor jó, ha fent a hegyi siklókat is használnánk, és nem akarunk minden pénztárnál újra fizetni. A Tot Montserrat azoknak éri meg, akik egész napra jönnek, tervezik a múzeumot, és nem akarnak az ebéddel foglalkozni. Ha viszont csak egy szendvicset eszünk a hátizsákból, és kívülről nézzük meg a kolostort, a kombinált jegy nem térül meg, és olcsóbban jövünk ki külön jegyekkel.

Aki nem akarja maga összerakni a napot, egyetlen foglalással is elintézheti: kirándulások és programok Barcelonában →

Barcelonai szállást érdemes olyan metrómegálló közelében keresni, ahonnan van átszállás nélküli eljutás a Plaça d’Espanyára. A reggeli indulás így pár perc, és stressz nélkül elérjük az első vonatot. Szállás keresése Barcelonában →

Hova tovább

Ha a montserrati kolostor egy hosszabb barcelonai út része, érdemes köré tervezni: a város fő látnivalói három-négy nap alatt kényelmesen bejárhatók, és ebbe a hegy egy teljes napként fér bele. Aki tovább menne Spanyolországban, annak Valencia és a baszkföldi tengerpart, San Sebastián és Bilbao a kézenfekvő folytatás.

Gyakori kérdések: a montserrati kolostor