Romániai hegyek: 12 hegység és a legmagasabb csúcsok

Hogyan oszlanak fel a romániai hegyek

A teljes kárpáti ív legnagyobb darabja Románián halad át, és a hegyek nagyjából az ország területének harmadát foglalják el. Három nagy csoportra oszlanak:

• Déli-Kárpátok, más néven Transzilvániai-Alpok. A legmagasabb és a legvadabb rész, ide tartozik a Fogarasi-havasok, a Retyezát, a Bucsecs, a Páring és a Királykő.
• Keleti-Kárpátok, amelyek az ukrán határtól húzódnak dél felé. Alacsonyabbak, erdősebbek, és markáns vulkáni múlttal.
• Nyugati-Kárpátok, vagyis az Erdélyi-szigethegység (Apuseni). A hármas közül a legalacsonyabb, cserébe tele barlanggal, karsztjelenségekkel és szétszórt hegyi tanyákkal.

12 hegység és csúcs a romániai hegyek közül, ahová érdemes elmenni

Szereti a hegyeket, lehetőleg minél kevesebb emberrel? Akkor jó helyen jár. A romániai hegyekben simán előfordul, hogy egy nap alatt több medvenyomot lát, mint túrázót, bár ez nyilván attól függ, hová indul. A legtöbb hegység Erdélyben van, vagyis magyar füllel is ismerős nevek jönnek: Fogarasi-havasok, Retyezát, Királykő, Radnai-havasok.

1. Fogarasi-havasok (Munții Făgăraș)

Románia legmagasabb hegysége, egyértelműen az első helyezett. Itt áll a Moldoveanu, 2 544 méterrel Románia legmagasabb hegye, közvetlenül mellette pedig a Negoj. A főgerinc több tíz kilométeren keresztül fut az erdőhatár felett, és a végigjárása Európa legjobb többnapos túrái közé tartozik. A gerinc alatt gleccsertavak fekszenek, köztük a Balea-tó (Bâlea Lac), amelyhez a Transzfogarasi út és libegő is felvezet.

A Fogarasi-havasok nem könnyű terep. A gerinc hosszú, a menekülőutak messze esnek egymástól, az időjárás pedig gyorsan fordul. A teljes átkelésre számoljon öt-nyolc nappal, és azzal, hogy az éjszakák egy részét sátorban tölti.

2. Retyezát (Munții Retezat)

Itt a legnagyobb a gleccsertavak sűrűsége egész Romániában, több tucat van belőlük. A legnagyobb a Bukura-tó. Nemzeti park, szigorúbb szabályokkal és igazán vad természettel, ahol reális esély van zergét látni. Csendesebb, mint a Fogarasi-havasok, viszont nehezebben megközelíthető.

3. Bucsecs (Munții Bucegi)

A leglátogatottabb hegység, mert Szinajából (Sinaia) és Bușteniből könnyen elérhető, és felvonó is visz fel. A fennsíkon állnak a Babele nevű sziklaalakzatok és a Szfinx, valamint a Caraiman monumentális keresztje. Ide indulnak az egynapos kirándulások Brassóból és Bukarestből.

4. Királykő (Piatra Craiului)

Húsz kilométernél is hosszabb, keskeny mészkőgerinc, ami úgy néz ki, mint egy élére állított kés. A gerinctúra kitett és biztosított, vagyis ez áll a legközelebb ahhoz, amit via ferratának hívunk. Brassótól és Törcsvártól nincs messze.

5. Nyugati-szigethegység (Munții Apuseni)

A Nyugati-Kárpátok barlangokkal, zsombolyokkal és karsztfennsíkokkal. Itt van a szkerisórai jégbarlang (Scărișoara) a maga föld alatti gleccserével, és olyan szurdokok, amelyekben vízben gázolva megy tovább az ösvény. A hegyek alacsonyabbak, a táj viszont a legváltozatosabb egész Romániában.

6. Páring (Munții Parâng)

A Fogarasi-havasok szomszédja, ezen vezet át a Transzalpina, Románia legmagasabban fekvő szilárd burkolatú útja. Széles gerincek, gleccsertavak és lényegesen kevesebb ember, mint a Fogarason.

7. Csalhó (Ceahlău)

Magányos hegy a Keleti-Kárpátokban, amit a románok szentnek tartanak. A Békási-víztározó fölé emelkedik, és az ország egyik legszebb kilátása nyílik róla.

8. Radnai-havasok (Munții Rodnei)

A Keleti-Kárpátok legmagasabb hegysége, a Nagy-Pietrosz csúcsa 2 300 méter felett van. Északon fekszik, Máramaros mellett, és igazi nyugalom van benne.

9. Máramaros és a Radnai-előhegység

Ez nem magashegység, hanem az UNESCO-listás fatemplomok, szénaboglyák és olyan falvak vidéke, ahol máig kaszával vágják a füvet. Aki a hegyeket tájjal és emberekkel szeretné összekötni, annak ez Románia legjobb része.

10. Hargita és a Kelemen-havasok (Munții Călimani)

A Keleti-Kárpátok vulkáni része kráterekkel, ásványvízforrásokkal és tőzeglápokkal. Itt található a Szent Anna-tó (Sfânta Ana), Kelet-Európa egyetlen vulkáni krátertava.

11. Békás-szoros és a Gyilkos-tó

Szurdok, amelyben függőleges falak közé szorulva vezet az út, nem messze tőle pedig a Gyilkos-tó (Lacu Roșu), ez az elgátolt tó, amelynek vízéből kiállnak az elsüllyedt erdő maradványai.

12. Duna-szoros és az Almás-hegység (Munții Almăjului)

A legdélebbi hegyek a Duna mellett, ahol a folyó a Kazán-szoroson préselődik át. Nem messze innen fekszenek a bánsági cseh falvak, úgyhogy a kettő összeköthető.

Mire figyeljen a romániai hegyekben

Itt nem lehet csak úgy nekivágni a hegynek. Az ösvények nincsenek mindenhol jól kitáblázva, és gyakran összefut olyan állatokkal, amelyekkel szívesebben nem találkozna.

Pásztorkutyák

Szándékosan velük kezdjük, mert valóságosabb kockázatot jelentenek, mint a medve, és kevesen készülnek fel rájuk. Egy juhnyájat akár öt nagytestű kutya is őriz, a dolguk pedig az, hogy elzavarjanak mindent, ami közeledik. Nem tesznek különbséget farkas és túrázó között.

• Soha ne fusson el és ne kiabáljon.
• Álljon meg, forduljon szembe a kutyákkal, és nagy ívben, lassan kerülje ki a nyájat.
• A botot vagy a túrabotot tartsa a kezében, de ne hadonásszon vele.
• Szóljon a pásztornak, általában a közelben van, és visszahívja a kutyákat.

Medvék

A romániai Kárpátokban él Európa legnagyobb barnamedve-populációja. A konkrét számok viszont erősen eltérnek egymástól: a nemzetközi források több mint hatezer medvéről beszélnek, a román hatóságok a felmérés után ennél lényegesen magasabb számmal dolgoznak, ami körül szakmai és politikai vita is zajlik. Bárhol is van az igazság, a túrázó számára ugyanaz következik belőle.

• Csapjon zajt menet közben. A legtöbb konfliktus abból lesz, hogy meglepik egymást.
• Ne induljon el szürkületben és sötétben.
• Az ételt ne hagyja a sátornál, még az apszisban sem.
• Soha ne etesse a medvét, és ne álljon meg fotózni az út szélén. Pontosan ebből lett a probléma a Transzfogarasi úton.
• Ha medvével találkozik, ne fusson el, lassan hátráljon, és beszéljen nyugodt hangon.

A medvékkel külön cikkben foglalkoztunk részletesebben.

Időjárás

A Déli-Kárpátok gerincein egy óra alatt fordul az idő, és a délutáni zivatar nyáron nem kivétel, hanem szabály. A Fogarasi-havasokban ráadásul nincs hová menekülni, a gerinc hosszú, a leszállóutak messze vannak. Korán reggel kell indulni, délben pedig már lefelé vagy a menedékház felé érdemes tartani.

Jelzések és térképek

A román jelzésrendszer hasonló elven működik, mint a magyar, de ritkább és rosszabbul karbantartott. Ködben könnyű eltévedni, és néhány régi jelzés máshová vezet, mint amit a térkép ígér. Vigyen papírtérképet és offline navigációt is, és ne számítson térerőre.

Hol aludjon a romániai hegyekben

A menedékházak rendszere, románul cabana, létezik, de ritkább, mint az Alpokban, és a házak egyszerűbbek. A fő gerinceken vannak kulcsosházak és esőbeállók is, az állapotuk viszont nagyon eltérő. Amit ez a gyakorlatban jelent:

• Hosszabb gerinctúrára számoljon sátorral és hálózsákkal akkor is, ha menedékházban tervez aludni. A kapacitás korlátozott, és a foglalás gyakran nem működik.
• A vizet menet közben oldja meg. Vannak források a gerinceken, de nem mindenhol, száraz nyáron pedig kiszáradnak.
• Készpénzzel, lejben kell fizetni.
• A szabad sátorozás a nemzeti parkokban korlátozott, mindig az adott park szabályai szerint járjon el.

A bázist a hegység szerint válassza ki, mert Romániában nagyok a távolságok: Brassó lefedi a Bucsecset és a Királykőt, Nagyszeben a Fogarasi-havasokat, Kolozsvár a Nyugati-szigethegységet, Nagybánya pedig Máramarost és a Radnai-havasokat. Egy hostelágy nagyjából 15–25 euróba (kb. 75–125 lej, hozzávetőleg 6 000–10 000 Ft) kerül fejenként és éjszakánként, egy kétágyas panziószoba reggelivel 45–75 euróba (kb. 225–375 lej, nagyjából 18 000–30 000 Ft), vagyis Románia az Alpokhoz képest jóval olcsóbb. Az aktuális árakat érdemes összevetni a romániai hegyi szállások kínálatában.

Mikor induljon a romániai hegyekbe

• Július és szeptember között: ez a fő szezon, a gerincek hómentesek, a menedékházak nyitva. A legjobb a szeptember, amikor kevesebb a zivatar és az ember is.
• Június: a magasabb részeken még hó van, a gleccsertavak pedig gyakran befagyva állnak.
• Október: gyönyörű színek és nyugalom, viszont rövid a nappal, és megjöhet az első hó.
• Tél: csak tapasztaltaknak, téli hegyi túrafelszereléssel. A Bucsecsben és a Keresztényhavason (Postăvaru) vannak síterepek.

Hogyan jut el a romániai hegyekbe

Romániába Bukarestbe, Kolozsvárra, Nagyszebenbe és Temesvárra lehet repülni, onnan pedig a bérelt autó a legésszerűbb, mert a hegyvidéki régiók között lassú a tömegközlekedés. Budapestről a nyári időszakban több irányba is indulnak járatok, az aktuális kínálatot azonban érdemes indulás előtt ellenőrizni.

Autóval Budapestről az ország nyugati fele, vagyis Nagyvárad és Kolozsvár térsége éri el a leghamarabb, a Keleti-Kárpátokig viszont lényegesen hosszabb az út, és egy éjszakát útközben érdemes betervezni. Vonattal a Nagyvárad, illetve Kolozsvár felé tartó vonalak a legkézenfekvőbbek, a hegyek alatti utolsó szakaszt viszont többnyire helyi busszal vagy taxival kell megoldani.

A legjobb bázisok terület szerint: Brassó a Bucsecshez és a Királykőhöz, Nagyszeben a Fogarasi-havasokhoz, Kolozsvár a Nyugati-szigethegységhez, Nagybánya pedig Máramaroshoz és a Radnai-havasokhoz.