Transzfogarasi út: mikor nyit és mit érdemes megnézni

Miért épült a transzfogarasi út

A transzfogarasi út nem turisztikai beruházás, hanem katonai építmény. 1970 és 1974 között készült Nicolae Ceaușescu parancsára, az ok pedig az 1968-as csehszlovákiai szovjet bevonulás volt. Ceaușescu attól tartott, hogy Románia következik, és olyan útvonalat akart, amelyen a hadsereg gyorsan átjut a hegyeken az ország egyik feléből a másikba akkor is, ha a fő közlekedési tengelyek elesnek.

Az ára magas volt. Az építkezésen nagyjából hatmillió kilogramm dinamitot használtak el, és a hivatalos nyilvántartás szerint 40 katona halt meg. A munkások nem hivatalos becslései viszont több százas halálos áldozatról szólnak. Az utat ezért emlegetik Ceaușescu bolondságaként.

Világhírt csak jóval később hozott neki a televízió: Jeremy Clarkson 2009 novemberében a Top Gearben a világ legjobb útjának nevezte. Azóta a transzfogarasi út önálló úti cél lett, nyáron pedig sűrű forgalom van rajta. Magyar rendszámú autóból is bőven látni, ez a Fogarasi-havasok (Munții Făgăraș) egyik legnépszerűbb erdélyi programja.

Mikor van nyitva a transzfogarasi út

Ez a cikk legfontosabb bekezdése, mert pontosan emiatt fordul meg évente rengeteg autós dolgavégezetlenül.

Az utat a hó miatt október végétől június végéig le szokták zárni. Évente tehát nagyjából négy hónapra nyit ki, a pontos dátum pedig évről évre változik aszerint, mikor olvad el a hó a legmagasabb részeken, és az útkezelő hirdeti ki. Ráadásul a nyár közepén is lezárhatják, ha vihar, köd vagy földcsuszamlás jön.

A lezárás mindig a hágón átvezető legmagasabb szakaszt érinti. Az alacsonyabban fekvő részek mindkét oldalról járhatók maradnak, vagyis a Bâlea-tóhoz alulról, felvonóval szezonon kívül is fel lehet jutni, a gerincet viszont autóval nem lehet átszelni.

Hogyan jut el Magyarországról a transzfogarasi útra

A transzfogarasi út magyar szemmel közeli cél: Erdély közepén fekszik, és jól beilleszthető egy autós körútba. Budapestről két kézenfekvő irány van, és mindkettő működik, csak azt kell eldöntenie, melyik végponton szeretne felkapaszkodni:

• Nagyvárad (Oradea) felől Kolozsvár és Nagyszeben (Sibiu) irányába, ha az északi végponton akar felmenni, Kercisóra (Cârțișoara) és a Bâlea-vízesés felől.
• Arad felől Déva és Nagyszeben irányába, ez szintén az északi oldalra visz ki, viszont más erdélyi látnivalókat fűz fel.
• A déli végpont, Curtea de Argeș Bukarest felől esik kézre, ezért jellemzően azok kezdik onnan, akik nagyobb kört terveznek, és a Kárpátok déli oldalán is töltenek pár napot.

Repülővel is meg lehet közelíteni: Budapestről szezonálisan indulnak járatok romániai repterekre, az aktuális menetrendet és az autóbérlés feltételeit viszont mindig nézze meg indulás előtt. Ha bérelt autóval jön, kérdezze meg, benne van-e az árban a romániai úthasználati jogosultság (rovinietă), és hogy a bérbeadó engedélyezi-e a hegyi utakat.

Konkrét menetidőt nem érdemes fejből tervezni: Erdélyben a főutakon sok a kamion és a falvakon átvezető lassú szakasz, a hegyi részen pedig a szerpentin diktálja a tempót. Aki egy nap alatt akar Budapestről a hágóig eljutni és vissza is érni, az a nap nagy részét autóban tölti. Sokkal jobban működik, ha a transzfogarasi út egy hosszabb erdélyi körutazás egyik napja lesz.

Az útvonal megállókkal

Két irányból lehet nekivágni: délről, Curtea de Argeș felől, vagy északról, Nagyszeben (Sibiu) felől. Mindkét változat szép, de délről végig maga előtt látja a szerpentineket, ami látványban erősebb.

1. A Vidraru-gát és a Vidraru-tó

Az útvonal déli része egy hegyek közé szorított nagy víztározó mellett halad el. A gátkoronán át lehet menni, és onnan belátni az egész völgyet. A víztározó fölött áll Prométheusz szobra.

2. Poenari vára

Sziklaormon álló rom az út fölött, amely Karóbahúzó Vlad tényleges szálláshelye volt, szemben a jóval híresebb Törcsvárral (Bran). Felfelé több mint 1400 fokos lépcső vezet, a feljutás nagyjából fél óra. Előre nézze meg, hogy nyitva van-e, mert időnként medvék miatt zárva tartják.

3. Szerpentinek a déli oldalon

Az egész út legtöbbet fotózott szakasza. A kilátópontok, leállósávok közvetlenül a kanyaroknál vannak, és onnan látszik igazán, hogyan tekeredik az aszfaltszalag a hegyoldalban maga alatt. Szezonban tömeg van, és a parkolóhely nehezebben kerül, mint gondolná.

4. Bâlea-tó (Bilea-tó)

Gleccsertó közvetlenül a hágó alatt, az útvonal legmagasabb részén. Van itt menedékház, ételes bódék, télen pedig jégszálloda. Éppen ide lehet felvonóval feljutni akkor is, amikor az út zárva van.

5. A Bâlea-alagút

Az átkelés legmagasabb pontja, és 884 méteres hosszával Románia leghosszabb közúti alagútja. Szellőzés nincs benne, szűk, és a teljes hosszában világítás nélküli, ezért lassan és lámpával kell áthajtani rajta.

6. A Bâlea-vízesés

Az északi oldalon, a hágó alatt, a parkolóból rövid sétával elérhető. A vízesés mellől indul a felvonó fel a tóhoz.

7. Leereszkedés Nagyszeben felé

Az északi oldal szelídebb, erdőkön és falvakon át vezet le a hegylábig. Útközben megéri megállni a kercisórai (Cârțișoara) kolostornál és a környék erődtemplomainál, amelyeket az erdélyi szászok építettek.

Mennyi időt szánjon a transzfogarasi útra

A leggyakoribb hiba az, ha valaki két város közötti átszállásként tervezi be az átkelést. Az átlagsebesség az úton 40 km/h körül alakul, és ehhez jönnek még a megállók, a fotózás, szezonban pedig a kocsisorok.

• Maga az átkelés a hegyi főszakaszon megállók nélkül nagyjából három óra.
• A szokásos megállókkal számoljon egy teljes nappal.
• Poenari várával és a tóparti sétával ez már hosszú nap, amihez jobb, ha mindkét végén van szállása.

Milyen vezetni a transzfogarasi úton

• Az út keskeny, és tele van beláthatatlan kanyarral. Ne előzzön ott, ahol nem lát ki.
• Sok a motoros, és gyorsan mennek. Számoljon velük, amikor kigurul egy leállósávból.
• Az idő percek alatt fordul. Lent süt a nap, a hágóban köd van és nyolc fok.
• Tankoljon a hegylábnál. A hegyi szakaszon nincs benzinkút.
• Az útvonal egy részén nincs térerő. Töltse le a térképeket offline.
• Lakókocsit és nagy lakóautót ne hozzon ide. A szerpentinek a határukon vannak ekkora járművel, és néhány helyen megfordulni sem lehet velük.

Mit készítsen elő az útra

A transzfogarasi út nem hétköznapi országút, és azoknak a bajoknak egy jó része, amelyekbe ott az emberek belefutnak, indulás előtt fél órával megoldható:

• Teli tank. A hegyi szakaszon nincs benzinkút, a legközelebbiek a hegylábnál vannak, mindkét végén. Felkapaszkodás előtt tankoljon, ne akkor, amikor felgyullad a lámpa.
• Rendben lévő autó. Elsősorban a féket nézesse át. A motor emelkedőn melegszik túl, a fék viszont a hosszú, meredek lejtmenetben szenved.
• Étel és víz az egész napra. Bódék a Bâlea-tónál és néhány kilátónál vannak, de főszezonban sor áll előttük, szezonon kívül pedig lehet, hogy ki sem nyitnak.
• Feltöltött telefon és powerbank. Az útvonal egy részén nincs térerő, ezért töltse le a térképeket offline.
• Meleg ruha. Lent lehet harminc fok, a hágóban tíz és szél.
• Készpénz lejben (RON) a bódékhoz és a parkolásra. Forintot nem fogadnak el, ezért a váltást intézze el előre, a hegyen ugyanis nincs se bank, se váltó.

Hol egyen, és mit csináljon a vezetésen kívül

Étterem kevés van az útvonalon, és két helyre koncentrálódnak: a Bâlea-tóhoz, ahol menedékház van étkezővel és bódékkal, illetve a hegyláb településeire mindkét végponton, ahol szokásos vendéglők vannak román konyhával, normál árakon. A kettő között gyakorlatilag semmi nincs, ezért az ebédet tervezze meg előre.

Aki nemcsak áthajtani és fotózni akar, annak van miből választania:

• Túrák a Bâlea-tótól. A tótól jelzett ösvények vezetnek fel a Fogarasi-havasok gerincére, és ez a legegyszerűbb módja annak, hogy az autóból valódi hegyekbe jusson. Számoljon bakanccsal, és azzal, hogy odafent az idő egy óra alatt fordul.
• A Moldoveanu-csúcs megmászása, ez Románia legmagasabb hegye, azoknak, akiknek több napjuk van, és van tapasztalatuk többnapos hegyi túrában.
• A felvonó a tóhoz az északi oldalról, amely az út szezonján kívül is működik.
• Fürdés és rafting a Vidraru-tavon és az Argyas (Argeș) völgyében, a déli oldalon.
• Feljutás Poenari várához, ellensúlyként az egész napos autóban ülésnek.

Transzfogarasi út vagy Transzalpina?

Romániának két híres hegyi útja van, és sokan kérdezik, melyiket válasszák:

• A transzfogarasi út az ismertebb, drámaibb, és több megállója van: tó, alagút, vár, vízesés. Ugyanakkor jóval többen is vannak rajta.
• A Transzalpina Románia legmagasabban fekvő szilárd burkolatú útja, tehát még magasabbra visz, viszont nyitottabb, tágasabb, és kevésbé drámai. Nyugalom van rajta.

Akinek csak egyre van ideje, menjen a transzfogarasi útra. Akinek két napja van, próbálja ki mindkettőt, mert nem egymás versenytársai, és nincsenek messze egymástól.

Hol aludjon

• Nagyszeben (Sibiu) az északi oldalon, a legjobb bázis, gyönyörű történelmi belvárossal.
• Curtea de Argeș a déli oldalon, közel Poenari várához.
• Menedékház a Bâlea-tónál, közvetlenül odafent, ha reggel emberek nélkül akarja látni a tavat. Jóval előre foglaljon.
• Panziók a Fogarasi-havasok lábánál, ahonnan túrázni is el lehet indulni.

A transzfogarasi út környéki szállásokat egy térképen össze lehet hasonlítani a Stay22 segítségével.

Mit fűzzön még hozzá

• A Fogarasi-havasok Románia legmagasabb hegyével, a 2544 méteres Moldoveanuval.
• Nagyszeben (Sibiu) és a környékbeli szász erődtemplomok.
• Brassó (Brașov), Törcsvár (Bran) és Barcarozsnyó (Râșnov) keleti irányban.
• A Transzalpina mint második hegyi út.
• Segesvár (Sighișoara), az UNESCO világörökségi listáján szereplő erődített város.